Vörösmarty Mihály - Laurához

ANYAKNAK

Rojtos lett már a ruhám

Rózsacsokrot szedtem már

Édesanyámnak készítem

Szalagokkal díszítem

Adom Neki Nőnapra

Legyen neki szép napja.

Tavasz hajnalán Róluk emlékezünk,

A nőkről, kiknek Életünk köszönhetjük.

Ki mindent Megtesz értünk, a nő,

Dajkál, ápol, És felnevel ő.

Hálánk szálljon Lányra, anyára,

Ki a családot Összetartja.

Kosztolányi Dezső - Nők

Nem kamasz-szerelem kis hevületében

beszélek.

Az élet közepén, megkoszorúzva női karoktól

vallok,

nők, rokonaim.

Most már elmondhatom, hogy oly közel voltatok hozzám,

mint senki más,

s szeretlek is benneteket.

Zavarosak, mint én,

termékenyek, mint én,

zavaros források, melyekből aranyat mostam,

igazi aranyat.

Természet tündérei, szeszélyesek és kiszámíthatatlanok,

de igazabbak

a meddő gondolatnál,

a büszke hazugnál,

a csontos, ijesztő, gyilkos férfinál.

Hová is futhatnék én,

kócos fejemmel,

költészetemmel,

rettenetesen cikázó tétovaságommal,

ha nem volnátok ti,

megértők, megbocsátók,

elvtelen szentek,

jámbor pogányok,

bizonytalan jók,

valóság h? sáfárjai.

Ha varrtok, vagy vajat mértek,

kirakatot szemléltek komolykodó szakértelemmel,

s hócipőben topogtok, kecsesen, de balogul is, mint az albatroszok,

fölkacagok az örömtől, hogy vagytok,

és én is vagyok mellettetek.

Hozzátok kötözött engem a végzet,

örökkévalóan,

köldökzsinórral, azután a vágyak

eleven kötelével,

hogy mélyetekben keressem az utat az élet felé,

s öletekbe ejtsem le terhes koponyámat.

Nem egy, hanem mindegyik.

Mindegyik leányom, mindegyik feleségem,

mindegyik barátnőm, rejtélyes kedvesem.

Mindegyik anyám.

Vörösmarty Mihály - Laurához

Rád nézek, mert szeretlek,

Rád nézek, mert gyülölsz;

Míg bájaid veszélyes

Dacával meg nem ölsz.

Rád nézek, mert gyönyört ád

Szemlélnem arcodat;

Rád nézek, mert öröm lesz

Meghalnom általad.

Rád nézek, mert talán még,

Egy kisded percre bár,

Gyülölség és szerelmünk

Cserében visszajár.

Még akkor érzenéd csak

Mi a szívgyötrelem,

A mostohán viszonzott,

A gyűlölt szerelem.

Még akkor sínlenéd csak

Kegyetlenségedet,

S nem hagynád ennyi kín közt

Elveszni lelkemet.

A nemzetközi nőnap az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami azt a küzdelmet eleveníti fel, amelyet a nők évszázadokon át vívtak azért, hogy a társadalomban egyenlő jogokkal és lehetőségekkel élhessenek, és megbecsültségük a régimúlt időkhöz hasonló legyen. (Háttérben állásuk ugyanis az ősi korokban nem volt jellemző, gondoljunk csak a számos istennőre.)

1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. 1866. szeptember 3-8. között az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség) első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, amely szerint a nők helye kizárólag otthon van.

Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén ismét napirendre került a téma: Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, valamint az anyák és gyerekek védelmét, illetve a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben.

1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva.

A II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközi jelleggel nőnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés.

1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg Európában először a nemzetközi nőnapot.

1917. március 8-án (a juliánus naptár szerint február 23-án, azaz február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később - nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására - II. Miklós cár lemondott, és polgári kormány alakult, amely szavazójogot biztosított a nőknek. Ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, amely a világ legtöbb országában március 8-a. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.

Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-diktatúrában a nőnap ünneplése kötelezővé vált. Az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnap 1948-tól szovjet mintára március 8-ára esik. A nőnap Magyarországon is elvesztette már az eredeti hangulatát és gondolatiságát, helyette a virágajándékozás dominál.

************************8

Kéri János: Nőnapi köszöntő

Tavasz hajnalán Róluk emlékezünk, A nőkről, kiknek Életünk köszönhetjük. Ki mindent Megtesz értünk, a nő, Dajkál, ápol, És felnevel ő. Hálánk szálljon Lányra, anyára, Ki a családot Összetartja. Szépséges nők, Jó asszonyok, Kívánunk boldog, Víg nőnapot.

Date: 2016-06-12; view: 8